A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.
Kína energiastratégiája kettős pályán halad: miközben szélerőművekbe és sivatagi megújuló projektekbe fektet, a szén szerepe domináns marad, az energiamixben a részesedése továbbra is 60 százalékos. Közben a megújulókban is nyomulnak, de például a tibeti Jarlung Cangpo folyón tervezett vízerőmű stratégiai feszültségeket is szülhet Indiával.
A 2 százalékos arány három éven belül várhatóan 3,5-re emelkedik.
A napenergiából származó villamos energia aránya dupla akkora hazánkban, mint az EU-ban, az iparágat ma már Kína dominálja.
Amerika sikeresen bevonzotta az energiazabáló vállalatokat. Azonban a zöldenergia nem csak úgy terem a fán, hogy mindenki korlátlanul, kedvére szüretelje.
